Már látszik a hosszú és drága költségű tél vége, és ilyenkor kezd jelentkezni a tavaszi fáradtság a férfiak és nők több mint felénél. Fáradtság, amely más körülmények között is előfordul az embereknél, de ilyenkor gyakoribb. Időjárás-érzékenyebbek az emberek, idegesebbek, alváskényszer jelentkezhet, vagy egyszerűen levertséggel járó tünetek jelenhetnek meg.
A jelenség létrejöttében fontos szerepet játszik a az időjárásváltozás. Észrevehető, hogy az utóbbi évtizedekben csökkent az átmeneti évszakok időtartama, rövidebb lett az ősz és a tavasz. A hosszú tél után a hirtelen felmelegedés és a gyorsan növekedett napsütéses órák száma a szervezet megviseli, mivel át kell álljon egy magasabb átlaghőmérsékletre. Télen, amikor hosszabbak a sötét napszakok, többet alszunk, több időt töltünk bent a melegben, viszonylag kevés aktivitással. De nem minden esetben pihentető a túl sok alvás, mert olyankor egy kissé felborul a szervezet egyensúlya, és bágyadtan ébredünk.
Az állatok nagyrésze nyáron energia-, és táplálékmennyiséget halmoz fel. Télen pedig lelassul az anyagcseréjük, energiatartalékuk a tél végére elfogy.
Ez a jelenség az embereknél is kissé hasonlóan jelentkezik. Az ősember megjelenése óta a szervezetének volt ideje megtanulni, hogy a tél a nélkülözés, éhezés időszaka, amely ellen a lelassult anyagcserével és tartalékolásra való átállással válaszolt, így biztosította a fajának túlélését.
A mai embernél a téli táplálkozás hagyományosan kalóriadúsabb, ekkor vannak a téli ünnepekre a disznóvágások, ilyenkor kiadósabban táplálkozunk, viszonylag kevés friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, így a vitaminbevitel lényegesen kevesebb, mint a nyári időszakban.
A hosszantartó sötétséget és hideget követő hirtelen felmelegedés és a nagyobb fény hatással van az emberi szervezetre is. Kitágulnak a vérerek, ami a vérnyomás-értékek csökkenéséhez vezet, ami levertséget és aluszékonyságot okozhat. A fáradtság oka a hormonháztartásban is keresendő. Télen jelentős szerotonin hiány alakulhat ki. A nagyobb mennyiségű tavaszi fény aktiválja a a szerotonint, ugyanakkor az alvásért felelős, télen felhalmozódott melatonin szintje lecsökken. Ez a szezonális ingadozás egy bonyolult folyamat, amely megzavarhatja a bioritmust. A szerotonin – amit a boldogsághormonok közt tartanak számon – felelős számos olyan élettani folyamatért, amitől egyszerűen jól érezzük magunkat. A napfény optimizálja a szerotonin szintet, ezért kiváló hangulatjavító. Ha kevés a fény, a szervezetben termelődő szerotonin gyorsabban lebomlik. Ennek hiányában az emberek hajlamosak a depresszióra.
A tavaszi fáradtság létező dolog, de nem ajánlanám betegségként felfogni, és dédelgetni, inkább próbáljunk az életvitelünkkel és természetes módszerekkel tenni ellene. Jó hatású a szabad levegőn, lehetőleg napfényen sétálni, vagy testmozgást végezni, valamint ajánlott a vitamindús táplálkozás, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása. A vérerekre jó hatású a váltózuhany, meleggel kezdeni, majd hideggel befejezni, majd a törölközéssel serkentjük a kiserek vérkeringését. Gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről, ami az élettani folyamatokhoz alapvetően szükséges. Keressük olyan emberek társaságát, akiknek jelenlétében jól érezzük magunkat. Fontos azonban figyelni, mert ha a fáradtság nem szűnik meg, arra is lehet gondolni, hogy talán betegség húzódik meg a hátterében.