Az ember gyomor- és bélrendszerében nagy mennyiségű baktérium él, melyeknek jelenléte számos hatást fejt ki a szervezetünk egészséges működése érdekében. Az itt élő baktérium-mikróflóra összetételét nagyban befolyásolja a táplálkozás, ami által az egészség is befolyásolható. A bél mikróflórája számára a legfőbb táplálékot a nem emészthető szénhidrátok, a nem lebontott fehérjék, a nyák és a lelökődött bélhámsejtek képezik.
A vastagbélben zajló fiziológiás anyagcsere-folyamatok pozitív hatást gyakorolnak az egészségre: csökkentik a székrekedést és a vastagbél daganatok előfordulását, megelőzik a gyulladást, a vitaminhiányokat, a vesekőképződést és egyes szívbetegségeket. A káros metabolikus-folyamatok viszont bélgyulladáshoz, béldaganatok kialakulásához vezethetnek. A vastagbél anyagcseréjét probiotikus baktériumokkal befolyásolhatjuk. A mai napig a legfontosabb probiotikus baktériumoknak a tejsavtermelő baktériumokat tartják. A prebiotikumok, viszont emészthetetlen táplálék-összetevők, amelyek szelektíven segítik az olyan baktériumpopulációk növekedését, melyek javíthatják a gazdaszervezet egészségi állapotát.
Több járványtani felmérés is bizonyította a táplálkozás és az egészség kapcsolatát. A kevés zsír és sok gyümölcs-, zöldségfogyasztás növekedésével igazolhatóan csökkennek a nyugati társadalmakban gyakran előforduló betegségek. Az ilyen diéta nemcsak könnyen felszívódó elemekből áll, hanem olyanokból is, amit nem emésztenek meg a hasnyálmirigy és a vékonybél enzimei. Ezek képezik az emberi vastagbélben élő baktériumflóra táplálékát. A bélflórának fontos szerepe van a szervezetünk működésében, ezért olyan fontos odafigyelni az étkezésre. Az egészségünket a belekben élő mikróflóra jólétével befolyásolhatjuk, úgy, hogy a kedvező baktériumok szaporodjanak és a károsak visszaszoruljanak. A diéta, amely ennek kedvez, magába foglalja a probiotikumokat és a prebiotikumokat, valamint a rostokban dús táplálékokat.
A vastagbélben számos olyan fontos anyagcserefolyamat zajlik, amely az egészségért és egyes betegségek kialakulásáért felelős. Ezekre a folyamatokra hathatunk a pro- és prebiotikumokkal is. Új, modern eljárásokkal feltérképezhető a vastagbél baktériumflórája és így új lehetőségeket figyelhetünk meg az egészség és a vastagbélflóra anyagcsere-kapcsolatának a feltárásában. A bakteriális anyagcsere legfontosabb színhelye a vékonybél utolsó szakaszától kezdődik – ahol az emésztetlen anyagok a vastagbélbe jutnak – ezután következik a vastagbél felszálló szakasza, utána a haránt szakasz, majd végül a leszálló vastagbél. Az idejutó alapanyagok eltérő hozzáférhetősége végett, a bakteriális populáció, mint számukban, mint fajtájukban különbözőek. Az emésztés nagy része a gyomorban és a vékonybélben történik számos emésztőenzim segítségével, viszont néhány táplálékanyag-alkotórész emésztetlenül éri el a vastagbelet. A szénhidrátok különböző mértékben emésztődnek. A mindennapi ételekben jelenlevő oligozaharidok és fruktó-oligozaharidok – amelyek a banánban, búzában, hagymában és sok más élmiszerben található oligozaharid fajták – nem emésztődnek meg kémiai szerkezetük révén, így a vastagbélben fermentálódnak (erjednek). Sok tanulmányban kimutatták, hogy az anyatejben több emészthetetlen oligozaharid található, melyek hozzájárulnak az anyatejjel táplált csecsemők egészségéhez. Egyes élelem-rostok, vagy nem keményítő eredetű polizaharidok emészthetetlenek, mert a hasnyálmirigy enzimjei nem képesek lebontani őket.
Az élet során a gyomor- és a bélrendszer flórája számos módon befolyásolja a gazdaszervezetet, beleértve az immunomodulációját, az epesavak átalakulását, vitaminok szintézisét, de ugyanakkor potenciálisan rákkeltő anyagok is képződhetnek. A baktériumok alkalmazkodnak a különböző bélszakaszok vegyhatásaihoz, de a legkedveltebb előfordulási helyük a vastagbél. A toxikus bakteriális anyagcseretermékek képzése számos hátrányos következménnyel jár, ilyenek a másodlagos epesavak képződése és a nitrátok nitritté való alakítása. A toxikus anyagcseretermékek károsítják a beleket borító hámszöveteket és DNS károsodást is okozhatnak. A rostokban gazdag táplálék serkenti a perisztaltikát (bélmozgást), így ezek a bakteriális anyagcseretermékek kevesebb ideig érintkeznek a bélfallal és kevésbé tudják kifejteni a rákkeltő hatásukat. A megnövelt rostbevitel csökkenti a vastagbél és a végbélrák kialakulásának kockázatát. Tehát a pro- és prebiotikumokkal való kölcsönhatás befolyásolni tudja a toxinok termelődését és eltávolítását.
A bélbaktériumok a gazdaszervezet szempontjából lehetnek jók és rosszak, aszerint, hogy negatív, vagy pozitív hatással vannak a gazdaszervezet számára. A tejsavtermelők, mint a lactobacillusok és bifidusok a jók, míg a clostridiumok a rosszak. Az enterococcusok és a coli– valamint a bacterioidesek mindkét csoportba tartozhatnak. Az antibiotikus kezelések után fellépő hasmenések esetében, a sacharomices boulardi tűnik hatékonynak. A prebiotikumok hatásai közül megemlítem: a béltartalom savanyítása, ammóniatermelés visszaszorítása, bélmozgások fokozása, a széklet lágyítása, a rendszeres székletürítés, a szelektív baktériumnövekedés, a toxintermelő enzimek gátlása, az epekő képződés gátlása, daganatok megelőzése, a gyomorbélrendszeri gyulladások (Rotavírus, Candida gomba) fertőzés megelőzése, ásványi anyagok felszívódásának a fokozása, gyulladások megelőzése és kezelése.
Több kutatócsoport által végzett, igazolt eredmény alapján, a tejsavbaktériumok képesek tumorellenes, vagy rákkeltő anyagok létrejöttét megakadályozó anyagok termelésére. A prebiotikumok emészthetetlen táplálékösszetevők, amelyek szelektíven segítik az olyan bélbaktériumok növekedését, melyek javíthatják a gazdaszervezet egészségi állapotát. A laktáttermelő bifidobaktériumok, pozitívan hatnak az emberi egészségre. Az anyatejjel táplált újszülöttek bélflórájában található bifidobaktériumok vannak többségben, melyek csökkentik a hasmenésre való hajlamot és bizonyos mértékben növelik a külső patogénekkel szembeni ellenállást. A prebiotikumok kedvező hatással vannak a gazdaszervezetre, azáltal, hogy segítik az olyan bélbaktériumok növekedését, amelyek javíthatják a gazdaszervezet egészségi állapotát és a vastagbélflórát a kedvező irányba tolják el.
Ahhoz, hogy egy anyag prebiotikum legyen, szükséges, hogy a felső bélszakaszokon ne hidrolizálódjon és ne is emésztődjön. A táplálékunkban található rostok nem emésztődnek meg a vékonybélben, így emlésztetlenül jutnak a vastagbélbe. A bélbaktériumok bizonyos rostokat hidrolizálnak, míg mások, érintetlenül ürülnek ki a széklettel. A cellulóz és a lignin nem bomlik le, valamint a búzakorpa és az ehhez hasonló rostok is növelik a széklet mennyiségét. Akiknek a tápláléka ilyen anyagokban bővelkedik, valamint fokozott a zöldség és a gyümölcsfogyasztása, bizonyítottan csökken a vatagbél és a végbélrák előfordulási gyakorisága.
Az ember bélrendszerében kb. 1014 fajta baktérium él, ez mennyiségileg 1,5 – 3 kg. Befolyásolásuk lehetőséget nyújt az egészség és a jóllét támogatására. Régebb is voltak próbálkozások a bifidobaktériumok és a lactobacillusok számának növelésére. Egy ilyen próbálkozás-stratégia az erjesztett tejtermékek fogyasztása, melyek bizonyos hasznos, tenyésztett baktériumtörzseket tartalmaznak. Egy másik ilyen stratégia, a már jelenlevő jó baktériumtörzsek növekedésének a serkentése. A bifidobaktériumok és a lactobacillusok növekedésének serkentése kedvező, mert immunomodulánsok és gátolják a külső, patogén- (rossz) baktériumflóra növekedését, csökkentik az ammóniaképződést és a vér koleszterinszintjét, továbbá visszaállítják a normális baktériumflórát az antibiotikus kezelés valamint a különböző bélfertőzések után.
Az emberi bélflóra épsége az egészségünk alapját képezi, egyensúlyának felborulása pedig számos betegség kialakulásához járul hozzá. A normális bélflóra helyreállításában rendelkezésünkre álló lehetőségek a károsító tényezők csökkentése, antibiotikumok helytelen használatának elkerülése, a helytelen táplálkozás és életmód rendezése, dohányzás elhagyása, stressz elkerülése, a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása. A megfelelő számú élő probiotikus baktérium és azok tápanyagának számító prebiotikumok táplálékainkkal való rendszeres elfogyasztása mind hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez.