Az utóbbi hetekben zeng a sajtó és a TV a kullancsokról szóló hírektől. Érdekes, ha közismert személyeket érint az ezekből származó probléma vagy szövődmény, úgy tűnik mintha nagyobb lenne a baj. Pedig ugyanez a fenyegetés eddig is fennállt és előfordult az átlagembereknél is, anélkül, hogy kormányzati helyzetjelentést kértek volna róla. A végeredmény az lesz, hogy mindenki rohan a sűrgösségre kullancsot kivetetni ha a hétvégi kiránduláson magukon észlelik vérszívó rovart. Holott ez nem képez sűrgösségi osztályon ellátandó betegséget. A túlmediatizált esetek, vagy későre diagnosztizált, vagy elhanyagolt, nem kezelt betegekről szólnak valójában. Milyenek is a kullancsok?Mit terjesztenek, mit is tegyünk a megelőzés érdekében?
A kullancsok parányi pókszabású ízelt lábú élősködők, melyek vérszívásukkal többféle súlyos betegséget terjeszthetnek. A kórokozók, a kullancsok tápcsatornájában és szervezetében élősködő baktériumok, vírusok és néhány féle parazita egysejtű, a vérszívás közben kerülnek át az emberi szervezetbe. Magyarországon átlagosan minden ezredik kullancs agyhártya és agyvelőgyulladást okozó vírussal fertőzött. Ennél sokkal gyakoribb Erdélyben is a Lyme kórt(Lyme borelliózist) okozó baktérium, a Borellia burgdoferi jelenléte, amely felmérések szerint száz kullancs közül tízben megtalálható. A betegségek átvitelében a kullancsok járványtanilag úgy szerepelnek, mint hordozók és átvivők is. A kullancs csípése és vérszívása fájdalmatlan, így a fertőződésre hosszabb idő állhat rendelkezésre. A kullancsok élettere a füves bokros nedves erdei területek, sem a nagy meleget sem a nagy szárazságot nem szeretik. Egyedfejlődésük alapfeltétele a vérszívás. Az emberek vagy állatok szervezetéből kiszívott vér azonban nemcsak a kullancsot, hanem a vérszíváskor a kullancs testébe került kórokozókat is táplálja. Így válnak a kullancsok a vérszívó élősködőből, állatról emberre átvihető betegségek terjesztőivé. Külsőleg a fertőzött kullancsot nem lehet megkülönböztetni a többitől, de azért az elővigyázatosság mindig szükséges. A kullancsok nemcsak a meleg időszakban aktívak, hanem már a fagypont fölött néhány foktól, tavasztól késő őszig a lombhullásig veszélyeztethetik a kirándulókat. A kirándulás előtt két három nappal szedjünk B komplex, vagy egyszerű B1 vitamint aminek egy része a bőrön választódik ki, aminek a szagját a kullancs és a szúnyog is, bizonyítottan nem szereti és lehetőleg elkerüli. A külsőleg alkalmazott vegyi kullancsriasztók elég hatékonyan és tartósan távol tartják az élősködőket. Ezekkel a leginkább veszélyeztetett testrészeket:lábszárat, nyakat, hajlatokat ajánlott befújni. A szabadban lehetőleg egyszínű ruhákat viseljünk, amin könnyebben látszanak a kullancsok. Hasznos ha ilyenkor hosszú nadrágot viselünk és a szárát a zokniba tűrjük. Rövidnadrág viselésekor használjunk kullancsriasztókat és sűrűbben ellenőrizzük a kullancs esetleges jelenlétét. Hajunkat fedjük világos sapkával. Ajánlatos elkerülni a hűvös nedves árnyékos helyeket. Fontos tudni, hogy házfalak tövénél és korhadt fatörzsek közelében gyakrabban találhatók ezek a vérszívók. Amennyiben lehetséges kerüljük el a kullancs által kedvelt élőhelyeket a hűvös, nedves árnyékos csalitosokat cserjéseket. A vadcsapásokon nagyobb számban fordulnak elő. A magas füveket, alacsony bokrokat kedvelik, a nyakunkra is innen kerülnek. Magas fákra ritkán a madarakról kerülnek, ahonnan minél hamarabb a földre igyekeznek. Az élősködők szélsőséges időjárás esetében is életben maradnak. Az erdőn és a legelőkön lehetőleg az úton járjunk. A legelőkön keveset tartózkodjunk, ne terítsünk a földre takarót amire leülünk és heverünk, mert ahol nagyszámú állat jár, ott több a kullancs is. A száraz, levegős helyek védelmet nyújtanak a kullancsok ellen. Ezer-ezerötszáz méter magasság fölött már szárazabb a levegő, és gyérebb a növényzet, ezért kevés a lehetősége a kullancsok előfordulásának. A kirándulásról hazatérve és a következő napon vizsgáljuk át a gyerekek és a saját testfelületünket különös gonddal a hajas fejbőrt, ahol észrevétlenül meghúzódhatnak valamint a hajlatokat, ahol a finomabb szerkezetű bőrbe könnyebben befúródnak. Ha a házi kedvenceink is velünk tartanak őket is fontos átvizsgálni. Ha a bőrünkbe fúródott a kullancs, mielőbb el kell távolítani.
A bőrünkbe fúródott kullancs eltávolítására néhány óra áll rendelkezésre. A kullancs mivel 1-től 4 mm nagyságú rovar, így nem csoda, hogy csak ritkán vesszük észre. Szemük nincsen, ezért az áldozat hőkibocsájtása valamint kibocsájtott vegyi anyagainak szagja után tájékozódik és talál rá. Az első mozzanatokban a kullancs spirál alakú szívó szervével befúródik a bőrbe. A szúrást vagy csípést nem vesszük észre, mert a kullancs nyála érzéstelenítő anyagot tartalmaz, akkor sem érezzük, ha már mélyen befúródott a bőrünkbe. A kullancs úgy támad, hogy végigmászik áldozatán, megfelelő behatolási pontot keresve mint a hajlatokban, nyakon, ágyékban, hónaljban. A kullancs az első órákban csak szív, először nyiroknedvet majd a vért. Kezdetben csak az érzéstelenítésre szolgáló nyálában néhány kórokozó vagy vírus juthat a szervezetbe. A fertőzésveszély 4-6 óra után ugrásszerűen megnövekedik. Ekkor érik el a kapillárisokat, falukat átvágják és a kiáramló vér alvadását gátolva közvetlen kapcsolatba kerülnek az áldozat érrendszerével. A kiszívott vér a kullancs közép bélrendszerébe kerül és mivel ez kiváló táptalaj néhány óra alatt felszaporodnak a különböző kórokózó baktériumok és a szervezete lágyrészeibe is elvándorolnak. Ekkor már a kullancs nyála és béltartalma is fertőzötté válik, így a kórokozók is a rovarcsípés által okozott szúrt bőrsebbe ürülhetnek. Legfontosabb tehát a kullancs korai észlelése és mielőbbi eltávolítása. Nem szabad hegyes tárggyal vagy tűvel eltávolítani, csavargatni, kaparni, dörzsölni, nyomkodni. Nem szabad semmiféle izgató ártó anyagot, petróleumot, zsírt vagy kenőcsöt használni, mert az a kullancs fertőzött béltartalmának a benne levő Lyme borelliózist okozó baktériumokat, illetve más fertőző anyagainak a szúrási sebbe ürülését váltjuk ki. Ha lapos végű csipesszel vagy egyszerűen ujjbeggyel próbáljuk eltávolítani akkor minden óvatosság ellenére összenyomjuk a rovar potrohát, és annak fertőzött béltartalmát a bőrsebbe, saját testünkbe préselhetjük. A kullancs eltávolítására ék alakban végződő csipeszt kell használni. Szemöldökcsipesz minden női táskában található, amit a művelet előtt le kell fertőtleníteni. Úgy fogjuk meg a rovart, hogy minél közelebb a fejéhez, a bőrt érintve egy-két csavaró mozdulattal kitágítjuk a szúrási csatornát és egyszerűen erős mozdulattal eltávolítjuk. Utána azonnal és másnap jódtinktúrával fertőtlenítjük a csípés helyét. A kullancsot ajánlatos gyufalángon elégetni, és a csipeszt is fertőtleníteni. Ajánlatos a kullancscsípés idejét és testrajzi helyét feljegyezni. Elővigyázatosságból célszerű 4-6 hétig figyelni a kullancscsípés helyét. A csípés helyén a bőr helyi gyulladás miatt vörösebb lehet, ami egy pár nap után elhalványul. Ha viszont a bőrgyulladás nem halványodik, hanem szélei fele növekszik és a Lyme kór tüneteihez kezd hasonlítani, ajánlatos azonnal orvoshoz fordulni.
A családi házak körüli kiskertben ajánlatos a füvet gyakran nyírni vagy kaszálni, és a lekaszált füvet összegereblyézni elszállítani vagy elégetni főleg ősszel, mivel ezek alatt telelnek át az élősködők. Ha nagyon sok árnyas bokor és fa van a kertünkben és nem tudunk megszabadulni élősködőktől ajánlatos egy rovarirtó céghez fordulni.
Hazánkban a kullancsok által terjesztett betegségek között az embereken leggyakrabban kettő okoz gondot. A vírusok által okozott agyvelő és agyhártyagyulladás, mely súlyosságával és a baktériumok által okozott Lyme kór, mely gyakoriságával tűnik ki. A kullancs enkefalitisz (agyvelőgyulladás) vírusok által okozott, idegrendszeri gyulladással járó betegség, amelyre az antibiotikumok hatástalanok. A kórokozó vírusok már a fertőzött kullancs nyálából már a csípés első fázisától bekerülhetnek a szervezetbe a szúrt seben át, később közvetlenül a nyirok illetve a vérkeringésbe jutnak. Itt először az idegsejteket támadják meg, és bennük tovább szaporodnak. A kórokozók a helyi nyiroksejtekben is szaporodnak, majd a harmadiktól ötödik nap után már tömegesen kerülnek a vérkeringésbe és elérik az idegrendszert. Az idegsejteket a szervezet védekező reakciója is károsítja. Egytől három hétig tart a lappangás, amiután magas láz, fejfájás, bágyadtság levertség, nehézség érzés a végtagokban, vagy gyomor és bélrendszer működési zavarok tűneteivel jelentkezik a betegség. A láz 39 fok fölé is emelkedhet majd néhány nap után megszűnik. A szervezet ellenállása rendszerint leküzdi a fertőzést és nem alakul ki a második lázas szakasz. A betegség fennállását a második lázas szakasz jelzi. Ezek a tűnetek általában egy hét után szoktak jelentkezni és ezek már az agyhártya-agyvelőgyulladás jelei. A hidegrázás, magas hőmérséklet, erős szemüreg és homloktáji mögötti fájdalom, hányinger hányás, halláscsökkenés, remegés. A tudatállapot különböző mértékben, mindig érintett, jellemzőek a környezeti ingerekre adott lelassult válaszok, zavart gondolkodás, aluszékonyság, hallucinációk. A betegség pontos diagnózisához elengedhetetlen a szervezetben termelődő ellenanyagok kimutatása szérumból, vagy agygerincvelői váladékból. A betegség kezdeti szakaszában szinte kizárólag IgM tipusú ellenanyagok mutathatók ki később már magas koncentrációban jelennek meg az IgG típusú ellenanyagok.
A betegség háromtól hat hétig is eltarthat, kómás állapot is jelentkezhet. Az elhalálozási arány viszonylag alacsony, 1-4 % lehet, a maradványtűnetek viszonylag ritkák.
A betegség elterjedését Európában kullancstérkép jelzi, amelyen piros zonával van ábrázolva a Magyarország Dunántúli részétől nyugat fele, majdnem egész Ausztria Svájcot is elérve, Lengyelország északi része, majdnem egész Litvánia és Svédország déli része. Romániában eddig nem volt jelzés, mert nem volt grafikusan ábrázolt felmérés, az újabb tanulmányok feldolgozása folyamatban van. Ezeken az endémiás vidékeken a kötelező oltások között szerepel a kullancs enkefalitisz(agyvelőgyulladás) elleni védőoltás. (FSME IMMUN Injekt)Románia és főleg az Erdélyi zónák a viszonylag kevés előforduló megbetegedés miatt nem számítanak endémiás zónának. Az utóbbi években országosan évente 3o-5o eset fordult elő az országban.
A fertőzésre való hajlam minden korosztályra általános, de a gyermekek fogékonyabbak lehetnek. A fertőzésekre – a könnyű, vagy észrevétlen formájától a súlyosokig – jellemző, hogy aki túléli, annak tartós immunitás, védettség marad vissza.
A kullancs agyvelőgyulladás ellen igen hatékony védőoltás külföldről beszerezhető. Az aktív immunizálást három egymást követő védőoltás sorozattal váltjuk ki. Az első két alapoltást hideg szezonban ajánlatos beadni, majd az emlékeztetőt az időtartam betartásával ezután. Ezzel megtanítjuk a szervezet immunrendszerét, hogy legyen felkészülve az esetleg bekövetkező fertőzésre és annak legyőzésére. A szervezet természetes védekező rendszere és a védőanyagok, képesek elpusztítani a csípés után a testünkbe jutó vírusokat, semlegesíteni a fertőzést. Az oltás előtti két héttel vigyázni kell, hogy ne érje kullancscsípés az oltandó személyt. A védőoltás három évig nyújt védelmet, amikor egy emlékeztető oltással tovább lehet hosszabbítani a védettséget.
Ha valaki nem kapott védőoltást és fokozottan fertőzött területen érte a kullancscsípés akkor a csípést követő 72 óra után de nem később, a vírusos betegség elleni passzív védelmet adó oltás alkalmazható. Ebben nagy koncentrációban találhatók a fertőző vírushoz kapcsolódó ellenanyagok, amelyek immunizált egyének szervezetében termelődtek. Ezek a tisztított ellenanyagok hatékonyan védenek a kullancs agyvelőgyulladásától és időt adnak arra, hogy a szervezet saját védettsége kialakuljon. Fontos tudni hogy ez a fajta védelem legfönnebb egy hónapig tart és a kialakuló mellékhatásai miatt sűrűn nem ismételhető. (FSME-Bulin)Alkalmazásánál különleges óvatosság szükséges, figyelembe kell venni, hogy az emberi plazmából állítják elő és számolni kell az anafilaxiás reakciók megjelenésére. Beadásakor legyenek készenlétben allergia ellenes, légzés és keringéstámogató sűrgösségi gyógyszerek.
Az előző részekben említettem, hogy a kullancsok által okozott betegségek közül kettő okoz különösebb problémát, a vírusos agyvelőgyulladás, mely védőoltással megelőzhető és a Lyme kór(Lyme Borelliózis), mely időben felismerve, és diagnosztizálva eredményesen kezelhető. Ameddig a vírusos agyvelőgyulladás két három hét alatt lezajlik, addig a Lyme kór évekig sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb és újabb szervek bántalmát okozhatja. A Lyme kór világszerte a leggyakoribb állatról emberre terjedő, baktériumok által okozott betegség és időben felismerve antibiotikumokkal meggyógyítható. A betegség egyes formái már régóta ismeretesek, de csak 1977 óta ismerték fel, hogy a Lyme borelliózis az egész szervezetet megtámadja. Polly Murray ötgyermekes amerikai édesanya hívta föl a figyelmet arra, hogy családja és környezetében megszaporodott és szinte járványszerű méreteket öltött egy gyermekkori ízületi gyulladásnak tartott betegség. Amint később kiderült az őket vizsgáló orvosok rájöttek, hogy a környezetükben lévő felnőttek is hasonló ízületi betegségben szenvedtek. Mindez Lyme kisvárosában történt Connecticut Államban Észak Amerikában. Észrevették, hogy kora nyáron és ősszel gyakrabban fordul elő a betegség és ebből gyanították a kullancsok szerepét a betegség keletkezésében. Ráadásul néhány beteg emlékezett az ízületi gyulladását megelőző kullancscsípésre és annak környékén megjelenő kokárdaszerű bőrgyulladásra. Emlékeztek arra is, hogy a kullancscsípést követően nemsokára nyári influenza tűneteit, fejfájást, izom és ízületi fájdalmakat, lázat és nyirokcsomó fájdalmakat és duzzanatokat észleltek. A betegeken többnyire nemcsak ízületi gyulladások alakultak ki, hanem idegrendszeri, elsősorban agyidegek bántalmait is észlelték. Máskor izomfájdalmakkal, erőtlenséggel vagy más, szokatlan, hihetetlenül változatos és bármely szervet érintő panasszal fordultak az orvoshoz. Nemhiába nevezik a Lyme kórt ezerarcú betegségnek. A kórokozót csak 1982-ben fedezték fel, Willy Burgdofer bécsi származású amerikai orvos ezredes tiszteletére, Borellia Burgdoferi névvel jelölték. Kígyó vagy dugóhúzó alakja van, a vegetatív, diszkusz alakú formáinak köszönhetően évekig megbújhat a szervezetben, a vérkeringéstől távolabbi részeken is, ahonnan a legváratlanabb időben és helyen támadhat. A Lyme borelliózis ellen nincs hatékony védőoltás. A Lyme borelliózis sokkal gyakoribb mint az agyvelőgyulladás. Hazánkban úgy számíthatjuk, hogy megközelítőleg minden ezredik kullancs fertőzött. A Lyme kór emberről emberre nem terjed. A baktérium áthatolhat a méhlepényen és megfertőzheti a magzatot. Ezért ilyen esetben az anyát gyorsan antibiotikus kezelésben kell részesíteni. 199O előtt, mivel nem ismerték kellőképpen, nem gyógyították a betegséget, viszont a spontán gyógyulás valószínűsége nem létezik, így a betegek száma évről évre nő, szinte már népbetegségnek lehet tekinteni. A Lyme kór jellegzetes kezdeti tűnete a csípés helyén és utána több nappal kezdődő és a szélei fele lassan növekedő bőrpír. A pír közepe elhalványul és így gyűrű alakúvá válik egy pár centimétertől akár egy métert is elérheti. A bőrelváltozás fájdalmatlan, nem vagy alig viszket. Kezelés nélkül nem múlik el egy héten belül. A kullancs csípése gyakran észrevétlen marad. A megjelent foltot gyakran allergiás vagy gombás eredetűnek tartják és helyileg eredménytelenül kezelik. A Lyme folt kialakulása már az egész szervezetet érintő betegségre utal. Jellegzetes tűnetei elég gyakran kialakulnak. Legjellemzőbb velejárója az ízületi gyulladás, leggyakrabban az egyik, vagy mindkét térdízület betegszik meg, máskor boka, könyök, csukló illetve vállízületi gyulladás alakul ki. Gyakran izom és ínhüvelygyulladás vagy kötőszöveti gyulladás társul az ízületi betegséghez. A szív megbetegedését ritmuszavarok, szívizom és szívburokgyulladás jelzi, ritkábban szívelégtelenségi tűnetek is megjelenhetnek. Röviddel a fertőzés után ideggyulladás vagy agyhártya vagy agyvelőgyulladás is jelentkezhet. Az arcidegbénulást is sok esetben Lyme borelliózis okozza. A többi agyideg is károsodik ezért a szaglás, látás, hallás, egyensúly és egyéb idegrendszeri zavarok is követhetik a fertőzést. Jellegzetes a vándorló zsibbadások érzése, a végtaggyengeség, indokolatlan fáradékonyság és feledékenység. Ezek a tűnetek ritkán annyira súlyosak, hogy a beteget az orvoshoz kényszerítsék. Az orvos pedig hiába vizsgálja betegét, gyakran nem talál semmi kóros eltérést. A panaszok előbb utóbb enyhülnek, de újra meg újra változatos tűnetek jelenhetnek meg, amelyek időnként visszatérnek. Akár egy évtized után is megjelenhet a kéz vagy láb bőrének lila gyulladása, amelyet keringési zavarral, vagy öregedéssel magyaráznak.
A Lyme kór esetében többször előfordul, hogy semmi jellegzetes tűnet sőt panasz nincs, csak a szervezet fokozatos sorvadása, súlyos fogyás, a beteg munkaképességének fokozatos csökkenése vagy az emlékezet hirtelen kezdődő és rohamosan súlyosbodó gyengülése jelzi, hogy a háttérben alattomosan pusztít a Lyme kór. A tűnetek rendszerint nem egyszerre jelentkeznek és kezeletlenül igen változatosak. Ritkán alakul ki életveszélyes állapot. A tűnetek hullámzása jelzi a megbetegedett egyénhez alkalmazkodott kórokozó időszakosan nagyobbszámú megjelenését a vérben (bacteriemia), ami egyben a szövetekben megjelenő telepképződés jelzője is. A tünethullámzás idejének ismerete hatékonyan segíti a gyógykezelés időtartamának a meghatározását. Bármennyire is félelmetesnek tűnik a betegség tarka tünetegyüttese, súlyos betegségforma ritkán alakul ki. Az Ig-M tipusú specifikus antitestek a fertőzés után 3-4 héttel jelennek meg, a csúcsot a 6-8 héten érik el, majd fokozatosan csökkennek, hónapokig, esetleg évekig fennmaradhatnak. Az Ig-G válasz a 2-3 hónapban indul és az ellenanyag szint évekig magas marad. A beteg látszólag egészséges, a panaszok és tűnetek általában felszínesek és enyhék. A Lyme borelliózist csak közel három évtizede fedezték föl, mégis sok tekintetben ismeretlen a tömeg számára. A kórismézést és a gyógyítás munkáját is nagymértékben nehezíti, a Lyme kór hosszas kórlefolyása és ugyanazon betegen történő igen változatos tűnetegyüttesek megjelenése. A Lyme borelliózis megváltoztatja a legkülönbözőbb betegségek klinikai megjelenését. A betegség egyetlen biztosan értékelhető tűnete a Lyme folt, mely olyan halvány is lehet, hogy nem ismerik föl. Általában a kórokozók olyan kevés számban vannak jelen, hogy a kimutatásuk a hagyományos módszerekkel nem lehetséges. A kórokozók elpusztítására képes, a fertőzés miatt termelődő ellenanyagok kimutatása viszont számos módszerrel sikeres lehet. A laboratóriumi vizsgálat során azt elemzik, hogy van –e a beteg vérsavójában olyan ellenanyag, amelyik kapcsolódik a kórokozó baktériumhoz. A szervezeti ellenállást legyőző kórokozók sugárirányban terjednek így létrejön a betegségre jellemző körkörös bőrgyulladás de ekkor már a kórokozók a gyűrűn kívül is nagyszámban előfordulnak és a baktériumokat megállíthatatlanul követi a gyulladásos zóna. A kórokozót az jellemzi, hogy olyan könnyedén jutnak a szövetekbe és sejtekbe, mint a „forró kés a vajba”. A kullancscsípésnél a fertőzés nem a klasszikus fertőzés formájában zajlik, nem okoz magas lázat, hanem csak esetleg hőemelkedést, és helyi gyulladásos elváltozásokat. Kezeletlen esetekben az idült gyulladások miatt előfordul, hogy a szervezet kimerül és nem alakul ki kimútatható immunválasz. A Lyme borelliózis okozta megbetegedés esetében a kezeléssel csodákat cselekedhetünk, egyre több beteget antibiotikumokkal és azok kombinációival sikeresen meg lehet gyógyítani. A diagnózist minél hamarabb pontosítani kell és mielőbb el kell kezdeni a kezelést, ami az esettől függően 4-6 hétig tart. A néhány napos vagy kis dózisú antibiotikum adása nemcsak hatástalan, hanem hozzásegíti a baktériumokat a gyógyszerhez való hozzászokáshoz, a kórokozók nem pusztulnak el, hanem tűnetmentesen jelen vannak a szervezetben. A gyógyszeres kezelés időtartama a kórokozók hosszú generációs ciklusának kétszerese. Ajánlott a beteg szoros együttműködése az orvossal, a gyógyszerek előírás szerinti bevétele, folyadékok folyamatos és bőséges fogyasztása. A kezelés időszakában általában kímélő életmódot ajánlunk. Ne terheljük túl a szervezetünket, teremtsünk a megszokottnál kedvezőbb körülményeket, hogy a szervezet hamarabb legyőzhesse a fertőzést. A Lyme borelliózis gyógyításakor nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítására is szükség van, mivel a hosszantartó fertőzés a beteg összes tartalék erejét felőrli. Tapasztalatok szerint, mint minden betegségben a derűlátó szemléletmód elősegíti a gyógyulást. Az elhúzódó betegség okozta leromlás, valamint a nagy adagú antibiotikumok hosszas szedése miatt fokozódik a szervezet vitamin igénye. A kezelés során előfordulhat a beteg állapotának átmeneti rosszabbodása is. Ezt az elpusztuló baktériumokból felszabaduló anyagok okozzák. Gyógyultnak akkor számít a beteg, ha a folt egyértelműen eltűnt, sem dörzsölés, sem melegvizes fürdő után nem jön elő. Egyébként újabb gyógyszeres kezelés ajánlott. Igen fontos annak a ténynek az ismerete, hogy a lezajlott, gyógyult Lyme borelliózis nem ad védettséget egy újabb fertőzés ellen, ezért fontos megelőzni minden kullancscsípést és az újabb fertőzés kialakulásának a lehetőségét is.