Egy meteorológus szerint: „ A holnapi időjárásról pontosat csak holnap este mondhatunk”. Egy másik bemondó pedig a következőt jelentette be: „- Jó estét, kedves nézőink! Mielőtt belefognék a holnap várható időjárás ismertetésébe, szeretném módosítani a mai előrejelzésünket és elnézést kell kérnem a tegnapiért. ”
Az emberiség régóta megtapasztalta, hogy az időjárás változása hatással van a szervezetünkre. A frontérzékenység különböző formában jelentkezhet, de szinte lehetetlen előre megjósolni pontosan, hogy egy adott egyénnél milyen panaszokat válthat ki a hirtelen bekövetkező időjárás-változás. Újabban civilizációs betegségnek is gondolják, mivel a stresszel túlterhelt világunkban eléggé gyakran fordul elő, főleg gyengébb kondícióban levő embereknél, időseknél, különösen a változó korban levő nőknél. Érdekes az a megfigyelés, hogy háborúk és természeti katasztrófák esetében sokkal kevesebb embernél jelentkezik frontérzékenység.
Már Hippokrátesz feljegyzéseiben előfordulnak utalások a frontérzékenységre. William Bjerknes norvég meteorológus nevéhez fűződik a „front” fogalma, aki már 1920-as években megfigyelte, hogy az időjárás változásait eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező, nagy mennyiségű légtömegek kicserélődése okozza.
A front valójában a hideg és a meleg légtömegek határán alakul ki. A hőmérséklet, légnyomás, szél erősség, páratartalom, valamint az ionizáció egyidejű, hirtelen változásai jellemzik. Minden élőlény, ahogyan az ember is, folyamatos kölcsönhatásban áll a természettel és annak módosulásaival, melyek, ebből adódóan befolyásolják a szervezetünk működését.
A primitívebb fokon álló emlősök előre érzik az időváltozást, izgatottabbak lesznek, megváltozik a megszokott viselkedésük.
A gyerekek magatartása is előre jelezheti az időjárás változását. Iskolai közösségekben észlelhető az osztály figyelmének lankadása, átmeneti tömeges képességromlás, izgő-mozgó hiperaktivitás felerősödése, akár a rendelő várótermében is. Az embernél az egyik legpontosabb jelzője a fájdalom, amely a beforrt törések, operációk vagy régebbi sérülések helyén jelentkezhet.
Az időjárás változásakor idegi- és hormonális alkalmazkodási mechanizmusok indulnak be, melyek olykor komoly szubjektív vagy objektív tüneteket okozhatnak. Jellemzően inkább azoknál az embereknél fordul elő, akik túlhajszolt életmódot folytatnak, ideggyengeségben vagy kimerültségben, krónikus betegségekben szenvednek, valamint az időseknél. Gyakrabban észlelhető a szív- és érrendszeri betegeknél, reumatológiai- és az idegrendszer betegségeiben szenvedőknél. A legfontosabb okok között van a környezeti edzettség hiánya.
Beszélhetünk hideg- , meleg – és kevert fronthatásról.
Hidegfront esetében a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A földközeli levegő felmelegszik és felemelkedik. A vízpára kondenzálódik és gomolyfelhők képződnek, melyek egyre magasabbra jutnak, és a tetejük eléri a túlhűlés magasságát, majd jégfelhők képződnek. A felhők felső részén erős örvénylő mozgás jön létre. A hideg levegő erős széllel viharosan áramlik be, zivatar, eső, jég vagy hóesés kíséri. Amikor csökken a hőmérséklet és a páratartalom, növekedik a légnyomás.
Felerősödik a gyomor, epehólyag, vese és az érfal görcskészsége, másoknál pedig aszthmás rohamok alakulnak ki. Különösen a hörgő görcsének megjelenése okozhat nehézlégzési panaszokat. Érdekes módon koraszülések, valamint a szívinfarktusok is gyakrabban fordulnak elő ilyenkor. Az idegrendszer ingerlékenysége egyénenként változó. A tompaságtól enyhül, de a növekedő vérnyomástól megnőhet az agyban a feszültség. Akinek klímaérzékenysége van, nemtörődömségtől kábultságig minden panasza előfordulhat. Állandó álmosságérzet alakulhat ki, fejfájás is megjelenhet. A reflexidő megnyúlik, a teljesítmény csökken, az alvás mélyebbé válik.
A melegfront hatásai már néhány órával a front átvonulása előtt is jelentkezhetnek. A front előtti térségben bekövetkező légnyomás süllyedés és az első felhők megjelenése jelzi az időjárás romlását. Emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom, ugyanakkor csökken a légnyomás. A közeledő melegebb levegő felcsúszik az előtte levő hidegebb és nehezebb levegőre, amint emelkedik fölfele lehűl és kicsapódik belőle a nedvesség.
Akik érzékenyek az időjárás-változásra, különösen a melegfrontra, máris megjelenhetnek az első panaszok. Ilyen körülmények között csökken, vagy emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, szaporább a szívműködés. A cukorbetegeknek emelkedhet a vércukorszintje és fokozódik a cukorürítése. A depressziós tünetek többnyire kihangsúlyozódnak ilyenkor, gyakoribbá válnak a migrénes- és a zöldhályogos rohamok. Könnyebben fáradnak ezek a személyek, figyelmük csökken, csökken az általános teljesítőképesség, fejfájás, alvászavar is megjelenhet, máskor erős aluszékonyság. Emiatt a munkahelyi, háztartási- és közlekedési balesetek is gyakoribbak ilyenkor. Növekedhet az ingerlékenység, feszültebb és kapkodóbb lesz az ember. A régi hegek, törések helyei és az erősödő reumás panaszok jelzik az időváltozást.
A kettős fronthatásra jellemző, hogy a hideg- és a melegfronti hatások egyidejűleg vannak jelen, ugyanakkor igen változatos tünetcsoportok fordulhatnak elő. Vannak olyan idegrendszeri tünetek is, amelyek mindkét fronthatás esetében felbukkanhatnak, mint például a levertség, alvászavar, ingerlékenység, nyugtalanság, fejfájás, csökkenő reflexek, csökkenő koncentráció képesség. Megszaporodnak a migrénes rohamok, érrögösödés jelenhet meg, fokozódhatnak az agyi- és a koszorúerek görcsei.
Tartós meleg növeli az embólia, szívinfarktus kockázatát, erősödik a hajlam különböző gyulladásokra, fokozódhat a depresszió, növekednek a baleseti kockázatok.
A tartósan nedves, hideg levegő esetén gyakoribb a fejfájás, növekedik a vérnyomás, fokozódik a görcshajlam, görcsös hasi fájdalmak is megjelenhetnek, koszorúér-elégtelenség és a szívinfarktus kockázata. Fantomfájdalmak léphetnek fel, erősödnek az ízületi reumás panaszok.
Normális körülmények között a szélsőségesebb klímaváltozásra is legalább két hét átállási idő szükséges. A szervezet szabályozó mechanizmusa a testet állandó hőmérsékletén tartja, ugyanakkor a vérnyomást, hormontermelést, immunvédelmet és a válaszreakciókat összehangolja a meteorológiai helyzettel. Mivel a hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, oxigéntelítettség hirtelen változik, a szervezetünk lassabban halad utána. Vannak, akik alig veszik észre ezeket a változásokat, másoknál már két nappal a front érkezése előtt jelentkeznek a panaszok, többnyire ízületi fájdalmak, migrén vagy egyszerű fejfájások formájában. A vegetatív idegrendszer zavarai is gyakran előfordulnak.
A napkitörések szerencsére nem hatnak ránk olyan jelentősen a Földön, mivel a mágneses mezeje és légköre megvéd minket a kozmikus sugárzástól. Ezeknek a sugárzó hatásoknak inkább a repülők kísérő személyzete van kitéve, vagy azok, akik igen nagy magasságban, vagy a sarkok fölött repülnek. Ezeknek a mágneses sugárzásoknak hatásait az emberi szervezetre még tanulmányozzák, de bizonyított tény, hogy a napviharok és kitörések megzavarhatják az agy elektromos tevékenységét, hatással vannak a depressziós- és a skizofréniás betegekre, olykor migrénes fejfájást is előidézhetnek. Másoknál az izomtónus fokozódása, vagy az észlelési- és a koncentráció képesség módosulása figyelhető meg.
Mit tehetünk, hogy enyhítsük ezeket a kellemetlen tünetekkel járó fronthatásokat?
A legfontosabb, az időjárás érzékenység okát megtalálni, ami nem egyszerű . Mindenkinek a leghozzáférhetőbb módszer és lehetőség a megelőzés. Kerüljük a mindennapi életünk minőségét romboló stresszhelyzeteket. Gondoskodjunk az egészséges táplálkozásról, megfelelő vitamin-, több zöldség és gyümölcs bevitelről. A krónikus betegek szedjék pontosan az orvosuk által előírt gyógyszereket és ne változtassák meg azokat, mindenféle „gyógyítók” tanácsára. A magnézium és a cink, valamint más ásványi anyagok bevitele jó hatású a frontérzékenység megelőzésében. Hatásos lehet az alkohol- és a nikotinfogyasztás mérsékelése, a testi-lelki feszültség csökkentése és különböző relaxációs technikák gyakorlása.
A rendszeres testmozgás, séta szintén fontos, hidegben, melegben, havazáskor, esőben, hogy a változó időjárási körülmények között ezekhez hozzászoktatással erősítsük a testünket, fokozzuk a környezeti edzettségünket. Ha nyugtalan az alvás, gyakran felébredünk és bővebben verejtékezünk, elalvás előtt szellőztessük ki a hálószobát, vagy ha nincs túl hideg, éjszakára hagyjuk nyitva az ablakot.
Az időjárás változásaira való érzékenység még nem nevezhető külön betegségnek, de gyakran lehet bizonyos betegségek előjele. Ha zavaróak, kellemetlenek a kísérőjelenségek, egyedileg tüneti kezelés ajánlott.