A nyak a gerinc legmozgékonyabb szakasza, alátámasztja a fejet és biztosítja a gerinccsatornában levő idegképletek védelmét. Funkciójából adódóan a fejet miden irányba el tudja forgatni. Nemcsak a hét nyaki csigolya közti ízületről van szó, hanem a nyúlványok között levő sok kisízület tökéletes működésére is szükség van. A kopási lehetőségek emiatt nagyok és a kor előrehaladtával a panaszok előbb – utóbb majdnem mindenkinél jelentkeznek. Leggyakoribb kopási helyek a kevesebb mozgékonyságú hátgerinc és a mozgékonyabb nyaki gerinc találkozásánál vannak. Mivel az ér- és idegképletei anatómiailag és működés szempontjából szoros összeköttetésben vannak a felső végtagokkal, a nyaki gerinc tartási hibái, rendellenességei a felső végtagokon is panaszokat okoznak. Sok esetben a paciensek nehezen hiszik el, hogy az erős karfájásuk okát a nyaki gerincben keresi az orvos.
A nyaki gerinc leggyakoribb rendellenessége a fokozott vagy csökkent görbülete, ami a fej előretartásához, a fej aktív tartásának elhanyagolásához társul. Ilyenkor nem hiába mondják valakire, hogy „lógatja fejét”, vagyis befele fordul, nincs elegendő önbizalma, elégedetlen a világgal és önmagával. A nyaki gerinc tartási hibája, fokozott görbülése előbb – utóbb érinti a csigolyák között levő porckorongokat és a szalagok, inak, izmok feszülése, elfáradása fokozza a panaszokat.
A mozgás és tartásproblémák nemcsak a porckorongoknak ártanak, hanem emellett fokozottabban ingerlik a csontokat is. Sokszor előfordul, hogy a fej forgatásakor recsegő ropogó hangokat ad, mely nem mindig társul fájdalommal. A krónikus porc és csont elváltozások gyakran beszűkítik a csigolyalyukakat, amelyeken a koponyát ellátó erek és idegek haladnak. Ezeknek kopásból származó beszűkülése csökkenti a fej és az agy megfelelő vérellátását ami komoly zavarokat okozhat. Ha beteg a nyaki gerinc, fejfájás, tarkófájás, szédülés, hallás- és látászavar, szemkáprázás, karba kisugárzó fájás és zsibbadás, fonák érzések jelennek meg, főleg éjszaka. A nyakizmok erősítésével könnyebbé válik a fej tartása. Ha ez elmarad, a nyaki görbület a nap folyamán fokozódik. A gyenge nyakizmok kellemetlenné teszik a közérzetet, míg az erősebb nyakizmokkal nem esik nehezünkre tartani a fej súlyát- A nyaki gerinctartás összefüggésben van a korábban megemlített hátgerinc alaki eltéréseivel, a lapos hát, domború hát, nyerges hát, skoliózis eltérései a nyaki gerincre is kihatnak- Ahol ezek jelen vannak, a nyaki gerinc okozta panaszok, megbetegedések is gyakrabban jelen vannak .
A merev nyak esetén a nyakat mozgató izomcsoport fokozott tónusáról van szó. A mozgás fájdalmasan korlátozott, többnyire az egyik oldalon. Jellemző, hogy mozgatásra erősödnek a fájdalmak. Ezek a panaszok leggyakrabban az éjszakai rossz fekvéskor alakulnak ki. Ha túl alacsony a párna, lefele, ha túl magas akkor, felfele merevedik meg a nyaki gerinc izomzata. A gyakorlatban ajánlatos, ha a beteg szembe áll a tükörrel és megméri a válla és a füle közti távolságot. Ideális esetben a fej súlyát beleszámítva ekkora magassága kell legyen a párnának és ekkor a nyaki gerinc viszonylag élettani, egyenes tartásban van az éjszakai pihenés alatt.
Megelőzésére mobilizáló nyaktornát minden irányba érdemes végezni, de vigyázni kell, hogy a túl megerőltető hirtelen mozgásokat elkerüljük, mert szédülést váltunk ki, vagy fokozhatjuk a bajokat.
A tarkóizmok sokszor szerepet játszanak az egész hát általános feszült állapotában. Ezeknek a fokozott tónusa okozza az úgynevezett „tenziós fejfájást”, amikor nemcsak a fej fáj, hanem a fejbőr is. A fejfájás gyakran tarkótájon, halántéktájon kezdődik és szokásos fejfájás csillapítókkal nem, vagy nehezen szűnik. Sok ember alacsonyan ül az autóban és az előrelátáshoz a tarkóizmokat fokozottan igénybe veszi, főleg hosszú úton, nagyobb koncentrálást igénylő gyors vezetésnél. Ugyanez történik a számítógép előtt dolgozókkal. Ha nem kényelmes a szék, nem elég alacsony a billentyűzet és a képernyő nem a szem magasságában van, a megfelelő látáshoz és a munkavégzéshez a tarkóizmok túlfeszítődnek, ami a munkanap végére nyaki izomfájást vagy fejfájást okozhat. A testi túlterhelés, stressz, félelem, szorongás, alvási nehézségek, pszichoszomatikus panaszok fokozhatják ezeket a tüneteket.
A nyakcsigolya eredetű nyaki- és fejfájások nagyrészt megelőzhetők a helyes gerinctartással, a nyak és a vállöv tehermentesítésével, munka közben ergonomikus, kényelmesebb testtartás keresésével. Ajánlatos beiktatni időnként egy kis pihenőt, kíméletes nyaki tornával. Kerüljük el az olyan testhelyzeteket, melyek feszültségben tartják a nyakunkat. Nem ajánlatos a kicsavarodott testhelyzetben órákig televíziót nézni, vagy fotelben elaludni. Gyógyszeres kezelés előtt fontos tisztázni a megnövekedett feszültség tényleges okát. Jó hatású lehet a gyógytorna, igen kíméletesen végzett masszírozás és gyógyfürdő. Aki hajlamos a nyaki gerincpanaszokra, annak érdemes elkerülni a huzatos helyeket és ajánlott hideg évszakban magas nyakú pulóvert vagy sálat hordani.