A metabolikus szindróma egy nemrég körvonalazódott tünetegyüttes, melyre az elhízás, magas vérnyomás, magas vércukorszint és kóros vérzsír-összetétel (diszlipidémia) jellemző. Mindezen tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúér – betegség, a stroke (gutaütés) és a cukorbetegség kialakulásának a veszélyét. Ilyenkor az érelmeszesedés folyamata felerősödik: az erek fala megvastagodik és megkeményedik, elveszíti a rugalmasságát, ami a vérnyomás megnövekedéséhez vezet.
A metabolikus szindróma diagnózisa biztosan kimondható, ha az alábbi kockázati tényezők közül legalább három jelen van:
1. elhízás (hasi vagy alma típusú centrális elhízás)
2. kóros vérzsír összetétel (alacsony HDL –koleszterin, emelkedett trigkicerid)
3. magas éhomi vércukor
4. magas vérnyomás
Az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben túl sok zsír halmozódik fel. Ha valakinek a testsúlya húsz százalékkal az ideális érték fölé emelkedik, elhízottnak kell tekinteni. Az utóbbi években beigazolódott, hogy a testben felhalmozódott zsírtömeg elhelyezkedése sem mindegy. Veszélyesebb az intraabdominális, hasüregen belüli, viscerális zsír, szemben a bőr alatti zsírszövettel. A metabolikus szindróma kialakulásának kockázata növekszik, ha a derékbőség nőknél meghaladja a 88 cm-t, férfiaknál pedig 102 cm-t.
Normális körülmények között a glükóz felel a szervezet energiaellátásáért, eljut a szervezet minden fontos szervéhez és szervrendszeréhez és a sejteknek táplálékot, valamint energiát biztosít. Ha magas a vércukorszint és a szervezet nem tudja feldolgozni a vérben levő glükózt, az károsítja a szerveket, megnöveli a szívizomelhalás, infarktus, stroke, vakság és a végtag elvesztésének a veszélyét (érszűkület). A metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát növeli, ha az éhomi vércukorszint meghaladja a 6,1 mmol/l-t.
Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a verőerekben túlságosan nagy nyomással kering a vér. Ha ez magasabb mint 130/85 –ös mért érték, növeli a metabolikus szindróma kialakulásának a veszélyét.
A koleszterin a vérben megtalálható zsírfajta, mely az elfogyasztott élelmiszerekből származik, de a máj is termeli. A rossz koleszterin LDL, és a jó koleszterin, vagyis a nagyobb sűrűségű HDL arányának a felbomlása szintén növeli a metabolikus szindróma és a koszorúér – betegségek megjelenésének kockáztát.
A vér triglicerid szintjének a megemelkedése fokozza az erek falában lerakódó zsíros plakkok kialakulását, amelyek megnehezítik a vér keringését és az életfontosságú szervek energia- és oxigén ellátását. Növekedik a kockázat, ha ez 1,69 mmol/l fölé emelkedik. A HDL jó koleszterin segít eltávolítani az erekből a plakkot, és megakadályozza az erek elzáródását. A szükségesnél alacsonyabb HDL koleszterinszint a szívinfarktus és a stroke kialakulására hajlamosít. Nem jó, ha a nőknél ez kisebb mint 1,29 mmol/l ill. 1,04 mmol/l a férfiaknál.
Ha idejében nem kerül kezelésre a metabolikus szindróma, akkor a szív- és érrendszeri betegségek (infarktus, stroke), valamint a 2-es típusú cukorbetegség veszélyét rejti magában. A stroke azt jelenti, hogy az elzáródott agyi erek mögötti agyszövet egy része oxigénhiány miatt hirtelen elhal. A 2-es típusú cukorbetegség lényege az, hogy a szervezet inzulintermelése a hasnyálmirigyben lecsökken, vagy a szervezet nem képes normálisan reagálni az inzulinra s ezért inzulinrezisztencia lép fel. Az inzulinra a szervezetnek azért van szüksége, hogy a vérben levő glükózt, mint energiaforrást, a sejtekbe eljuttassa. Ha hiányzik az inzulin, vagy inzulinrezisztencia áll fenn, a szövetek kevesebb tápanyaghoz és energiához jutnak, ezért kialakulnak a betegséget kísérő szövődmények.
A metabolikus szindróma szoros összefüggésben áll az anyagcserével, vagyis a táplálék feldolgozási módjával. Hosszú távú kezelést igényel. A kockázati tényezők előfordulása legtöbbször a nem megfelelő táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetők vissza. Életmódváltással, napi testmozgással és gyógyszeres kezeléssel mérsékelhetők a metabolikus szindróma szövődményei. A vérnyomást és a koleszterinszintet rendszeresen ellenőrizni kell.
A metabolikus szindróma kezelési lehetőségei között megemlítendő a testsúlycsökkentés. Már 10-15 százalékos súlycsökkenés is segíthet abban, hogy a szervezet megint képes legyen felismerni és hasznosítani az inzulint. A fokozott testmozgás enyhíti az inzulinrezisztenciát. Ez segít a vérnyomás és a rossz koleszterin szintjének a csökkentésében, valamint a jó koleszterinszint emelkedésében, mérséklődik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata. Olyan táplálkozási szokásokat kell felvenni, amelyek szívet kímélő étrendet foglalnak magukba. Ajánlott a rostokban gazdag gyümölcsök és zöldségek, gabonafélék, teljes kiörlésű liszt, olajos magvak fogyasztása, beiktatása a napi étrendbe. Amit lehetőleg kerülni kell, azok a következők: a telített zsírok, a magas koleszterintartalmú ételek, és a túlzott só-fogyasztás.