Az élőlények jelentős része poikiloterm, ami azt jelenti, hogy átveszik a környezetük hőmérsékletét és függenek annak a hőmérsékletétől, míg a másik részük, mint az emlősök, közöttük az ember is, homeoterm, vagyis hőszabályozó szerkezetekkel és rendszerekkel rendelkezik, amelyek segítségével viszonylag állandó testhőmérséklet megtartására képesek, a külső hőmérséklet változásai ellenére. Ennek az egyensúlynak megtartása egy folyamatosan szabályozó rendszer megjelenéséhez vezetett, amelyek részben a termogenezist (hőtermelést) és a termolízist (hőveszteséget) szabályozzák.
A hőtermelést az izomzat, máj és más szervek biztosítják a cukrok, zsírok és fehérjék lebontásával és az izomzat ritmusos összehúzódásával, ami hőt termel. A hőleadás a bőrőn és a nyálkahártyákon keresztül történik, többnyire párologtatással, a kilégzett levegő melegítésével, vizelettel, széklettel. Ha a külső hőmérséklet növekedik, a folyadékveszteség mennyisége növekedik a verejtékezéssel és a kilélegzett levegő páratartalmának növekedésével.
A szervezet állandó hőmérsékletét a folyamatosan összehangolt hőtermelés és hőleadás egyensúlya bíztosítja. Magas külső hőmérséklet esetén fokozódik a verejtékezés és a kilélegzés páratartalma, amelynek elpárolgása hőelvonással jár, ezáltal hűti a szervezetet. Normális élettani körülmények között, ahol a termikus komfort zóna van, az emberi szervezet és a környezet közötti hőcsere értéke zéró. Ennek az egyensúlynak a felbomlása egyik vagy másik irányba hőfelhalmozódáshoz illetve a szervezet hidroelektrolítikus egyensúlyának felbomlásához vezet. A szív és érrendszer alkalmazkodó képességével befolyásolja a meleg klímához való alkalmazkodást. Elsősorban szaporodik a pulzusszám és a vérnyomás, kitágulnak a bőrerek.
A szervezet központi hőmérséklete döntő fontosságú, a károsító súlyos elváltozások is ezzel magyarázhatók. A szervezet számára a megengedett felső határ 41.7-42 C fok felett károsnak és veszélyesnek tekinthető, mert ilyen magas hőmérséklet esetén az agyi fehérjék és az agyi működés károsodásának a lehetősége áll fenn. A só-, és vízháztartás a túl meleg klímában megváltozik, a fokozott verejtékkel csökken a keringő folyadék és ásványi só mennyiség, csökken a vizelettel kiválasztott folyadékmennyiség. Mind a víz, mind a sómennyiség csökkenése a keringésben, a vér besűrűsödését eredményezi. A Kálium és a Kálcium arány csökkenése nyomán megnövekszik az izom idegingerlékenység és görcshajlam.
A fokozott verejtékezés miatt a vesék sűrűbb és kevesebb vizeletet választanak ki. Az erősen megnövekedett verejtékezés miatt fokozódik a szomjúságérzés, a bőrerek kitágulása miatt leesik a vérnyomás, a vese vérellátása tovább romlik, a vér még jobban besűrűsödik. Ilyen körülmények között, amikor a szervezet túlmelegedik és túlságosan verejtékezik, légszomj, gyors szívverés, hányinger, hányás, vérnyomásesés, izomgörcsök, tájékozódási zavar jelenik meg, ami az eszméletvesztésig is elmehet.
A hősokk (napszúrás) tűneteit az enyhe ingerekre adott idegrendszeri válaszreakciók felerősödése, fejfájás, máskor pedig tudatzavar is jellemezheti. Ilyen esetekben szükséges a meleg környezetből mielőbb eltávolítani a beteget, sok folyadék, sós italok bevitele, néhány óra nyugalom. Ha ájulás is jelentkezik, ajánlott az alsó végtagok felemelése a test színtje fölé, ha magához tér, folyadékok itatása, különös gonddal ha a hányinger is jelen van. Ilyen esetben inkább perfúzióban ajánlott folyadék és a fiziológiás sóoldat adása. Ajánlott a szervezet fokozatos lehűtése hideg borogatással, vagy hűtő fűrdővel. Ajánlott a szívbetegeknek és magas vérnyomásos betegeknek, valamint más krónikus betegeknek a kánikulai napokon csak reggeli, vagy esti, viszonylag hűvösebb órában tartózkodni a szabadban, kerüljék a szabadtéri kerti, vagy mezei munkákat. Ha mégis szükséges kint tartózkodni, lehetőleg árnyékban legyenek, fejüket világos kalappal védjék és az öltözet legyen minél könnyebb, szellős és világos színű. Ne felejtsék el a krónikus betegségekre előírt gyógyszerek szedését. A táplálkozás inkább kalóriaszegény legyen, kerüljük a sok zsíros, táplálékot, édességeket és részesítsük előnyben a zöldségeket, gyümölcsöket.
Igen fontos a folyamatos folyadékpótlás mindenkinél, de különösen a gyerekek és az idősek esetében. A túlmelegedett szervezetet enyhe langyos tusolással, lemosdással is lehűthetjük. Nem ajánlott a szeszes italok fogyasztása, főleg a tömény italokat kerüljük. A sör fogyasztása elfogadható, de az sem túl nagy mennyiségben. Tudni kell, hogy minden alkoholos, cukros ital, ha pillanatnyilag csökkenti is a szomjúságérzetet, vizet von el a szervezettől, és fokozhatja a szomjúságot. A személyautók utastere átforrósodhat, ne hagyjunk gyermeket és főleg csecsemőt átmelegedett autóban, még rövid ideig sem.