A cukorbetegség a XXI. század elejének egyik legjelentősebb problémájává vált, igen előkelő helyet foglal el a nem fertőző, civilizációs betegségek sorában. Amíg 2000- ben világszerte kb. 171 millióra tartották a beteglétszámot a világon, addig 2030-ra 366 millióra fog emelkedni. Az évek vagy évtizedek alatt fennálló cukorbetegség veszélyezteti a láb épségét, annál inkább, hogy a bonyolultabb szövődmények esetében az érintett szerven belüli károsodások egymást erősítve tevődnek össze. Hogy mennyire fontos a cukorbeteg lábára odafigyelni, bizonyítja az a tény, hogy a nem traumás végtag amputációk több mint fele ebből az okból történik és általában a cukorbetegségben a lábamputációk 30-40 – szer gyakrabban fordulnak elő, mint más betegségek miatt. A cukorbeteg lábának a leggyakoribb megbetegedései a perifériás idegbántalmak (neuropátiák), a vérkeringési zavarok (arteriopátiák) és a fertőzések (infekciók).
Ideg- és érbántalom
A perifériás idegbántalom a leggyakrabban fordul elő, akkor is jelen lehet, ha még nincs felismerve a cukorbetegség diagnózisa. Majdnem minden cukorbetegnek jelen van a perifériás idegbántalom, amely zsibbadás, hangyamászás-érzés, máskor érzéskiesés, csípés érzés, égés, máskor indokolatlan fázás tüneteket adhat. Máskor fájdalom, instabilitás, gyengeség érzés, amelyek éjjel kihangsúlyozottan jelentkeznek és mozgatásra, vagy enyhe masszírozásra javulnak. A neuropátia által okozott érzéskiesés miatt kiesik ugyan a fájdalomérzés és a betegek nem, vagy csak későn érzik a sérüléseiket. A hőérzet kiesése miatt égési sérüléseit nem veszi észre a beteg. Igen forró fürdővíz, melegítő párna vagy fűtőtest égési sérüléseket okozhat. Az egyik leggyakoribb sérülés a szűk cipő által okozott nyomás miatt jön létre, vagy a maró hatású tyúkszem tapaszok helytelen használatától. Az idegbántalom előrehaladásával megbomlik a láb addigi egyensúlya. Gyengül a láb izmainak a beidegzése, ezáltal összeomlik a talp tartó boltozat rendszere. Csökken, vagy máskor megnövekedhet az izmok tónusa, ami rendellenes tartást, vagy máskor túlzott ellazulást hoz létre a boltozatban és a lábujjakban. A lábtő és lábközépcsontok is elmozdulhatnak, ami új terhelési- és nyomáspontok megjelenésével jár, aminek folytán további bőrkeményedések, tyúkszemek jelenhetnek meg. A hosszan tartó fokozott nyomás hatására a csontszövet átépül, leggyakrabban felritkul, ezért előfordulhatnak eddigi normális megterhelésre megjelenő törések is. Módosul és tovább gyengül a láb kötőszövet állománya, duzzanat jelenik meg és a láb tovább deformálódhat. A túlzott nyomási pontokon előbb tyúkszem, majd bőrelhalás jön létre, melyek nyomán kifekélyesedő, nagyon nehezen vagy nem gyógyuló sebek, fekélyek keletkeznek amelyek a csontot is érinthetik, ami már a lábujj vagy a láb elvesztésével is járhat.
A verejtékmirigyek működészavara miatt a bőr száraz lesz és berepedezik. A rossz keringés miatt helyileg gyengébben válaszol a fertőzésekre. A vastagabb idegrostok gyulladása még tovább csökkenti az érzékenységet és mivel csökkennek az azelőtti panaszok, a gyógyulás hamis érzetét keltheti.
A keringési zavar az alsó végtag osztóérrendszerét egészében érinti, annak minden elágazódásával. A cukorbetegeknél az érelmeszesedéses elváltozások hamarabb megjelennek és nemcsak a láb ereit, hanem a szervezet majdnem minden osztóerét érintik. Ennek fő oka a cukorbetegség okozta cukor- és zsíranyagcsere zavara. Az osztóér szűkület okozta zavarok éjjel gyakran adnak panaszt vízszintes helyzetben, vagy járáskor fájdalom jelenik meg, de a beteg hamar rájön, hogy csökken az éjszakai fájdalom, ha a lábát lelógatja az ágyról. Az érbántalmakban gyakoribb a hideg végtag érzés, amíg a neuropátiában az égő érzés gyakoribb. Ha rossz a láb keringése, a fertőzés a legkorszerűbb antibiotikumokkal is nagyon nehezen vagy alig kezelhető. A láb további sorsa a keringés javításától, vagy annak műtéti helyreállításától várható. Érfestési, vagy ultrahangos kivizsgálással meg kell keresni az elzáródás helyét és ha van lehetőség, tágítást, vagy más érsebészeti beavatkozást ajánlott végezni.
A fertőzés és kezelés
A tartósan magas vércukorszint hosszú évek alatt elváltozásokat okoz a láb bőrében, idegeiben, osztóér rendszerében. A romló vérkeringés és a súlyos fertőzések miatt a láb elvesztésének veszélye is fennállhat. Jól beállított kezeléssel, gondos lábápolással, az elváltozások korai felismerésével és kezelésével ezek a szövődmények megelőzhetőek.
A diabéteszes láb fertőzése szintén rettegett szövődmény, a rossz beidegzés, romló keringés, a fokozott és a beteg által nem, vagy alig észlelt hő ártalom (túl meleg fürdővíz), vagy mechanikai sérülések, a nyomási túlterhelés miatt. A betegségben egyébként is csökken szervezet immunvédekezése. Így, a rossz keringésű láb osztóérrendszere nem tud elegendő mennyiségű vért, és ezáltal természetes védőanyagot odaszállítani, ahol nagyobb szükség lenne rá, ezért gyógyulnak olyan nehezen ezek a sebek. A jelen levő gyulladásos ödéma (duzzanat), azt a kevés működő eret még jobban összenyomja, ezáltal tovább romlik a helyzet. A verőerek károsodása rontja a láb vérkeringését és lassítja a sebgyógyulást, az előrehaladottabb fertőzések csak a fertőzött terület eltávolításával, a láb csonkolásával gyógyíthatók.
A fekély még önmagában nem mindig jelent fertőzést. Ha a fekély környezete kivörösödik, melegebb lesz, duzzanat jelenik meg és gennyesedik, ha hidegrázás is megjelenik, akkor nagy valószínűséggel gyulladásról van szó. Előfordulhat, hogy a sebből folyamatosan véres nedv szivárog, ez a különösen súlyos fertőzésnek a jele. Ha a cukorbeteg ezeket a tüneteket észleli, azonnal forduljon az orvosához.
A cukorbetegek lábfertőzését antibiotikumokkal kell kezelni, viszont ha a fertőzés a láb mélyebb szöveteire, izmokra, csontokra is átterjed, akkor kórházi körülmények között sebészi kezelésre, valamint célzott, nagy hatású antibiotikus kezelésre van szükség. Az elhalt, vagy nagyon fertőzött területeket, szöveteket sebészileg el kell távolítani. Ha nagyon rossz a vérellátás, időben elvégzett érsebészeti műtéttel van esély, hogy elkerüljék az amputációt . Ilyenkor az osztóérbe kontrasztanyagot juttatnak, ami sugárfogó anyagot tartalmaz, amit röntgen felvétellel rögzítnek és így pontosan meghatározható az elzáródás helye. Ha a megfelelő osztóeret katéter segítségével kitágítják, javulhat a láb vérellátása és esély van az amputáció elkerülésére, vagy legalább késleltetésére. A sebgyógyulásnak két három napon belül el kell kezdődnie, időnként az orvosnak is meg kell mutatni. Ajánlott a kötözéseket és a sebkezelést képzett szakáplóra asszisztensre bízni.
Gyakran előfordul a láb gombás fertőzése is, mely elején a lábujjak közötti hámlással, viszketéssel, váladékozással, majd baktériumos felülfertőződéssel és körömgombásodással is szövődhet. A megelőzés fontos szempontjai közé tartozik a cukoranyagcsere egyensúlyban tartása, helyes kezeléssel, az előírt gyógyszerek pontos szedésével. Fontos az erek védelme, az étrendi tanácsok betartásával, ami teljesen a beteg hozzállásától függ. A dohányzás tilalmával csökkenthetjük az erek további szűkületét.
Az érelmeszesedés, ami a koleszterin anyagcsere zavarának következménye, mindenképpen kezelendő, koleszterin csökkentő kezelést alkalmazunk. Megfelelő értágító gyógyszerek is rendelkezésre állnak, valamint trombociták összecsapódását (aggregációját) gátló gyógyszerek, amelyekkel sok esetben javulás érhető el.
A megelőzés további fontos eszközei a következők: s beteg nézze meg naponta a lábát, a lábujjak közét is, hogy időben felfedezze a megjelenő sebeket, lábujjak közti hámlásokat. Évente egyszer meg kell mutassa a lábát az orvosnak, akkor is ha, nem észlel rajta elváltozást. Tartsa a lábát tisztán és szárazon, óvja a hidegtől és a fagytól, vagy a túl melegtől. A beteg hordjon kényelmes cipőt, mely nem szorít, nem nyom, nem dörzsöli ki a bőrt. A cukorbeteg csak délután vásároljon cipőt mert délutánra a lába ha kissé megdagad, a reggel felpróbált cipő este már szorítani fog. Ne járjon mezítláb még otthon sem. Különös figyelemmel vágja le a körmeit és óvatosan reszelje a bőrkeményedéseit. Ha idegkárosodás is jelen van, ajánlott másra bízni a körömvágást.
A cukorbeteg paciens lába tehát nagy odafigyelést és türelmet igényel, úgy a páciens, mint az orvos részéről, hogy megelőzzük a súlyos szövődményeket, melyek a gyulladás és fertőzés révén vérmérgezést, csont és csontvelőgyulladást okozhatnak. Az érszűkület, ami szinte kötelezőszerűen vele jár és a végtag üszkösödése elkerülhetetlenné teszi a végtag amputációját, ami a beteget rokkanttá teheti. Megnövekednek az otthon kezelés költségei, ezért mindent meg kell tenni, hogy a szubjektív tüneteket és az észlelhető elváltozásokat mielőbb kórismézzük és kezeljük, a szövődményeket pedig megelőzzük.